Csak nnem tudom, hogy mit.
Idejon aa ferfi. Mer, okoskodik. Hagyom. Abszolút szegénység tudatban el, már én érzem magam szarul, hogy vannak vágyaim terveim..
Egyszer ccsak, sejtelmesen közli, hogy nem biztos, hogy ő vállalja el. Gondolom magaba: ezt mi lelte?! Mellé beszél, dög unalom. Áldozatot akar belőlem csinálni?! Hát belőlem biztos nem! Mondom semmi baj, akkor adja a másik kivitelező számát, és már hívom is. Hát de mégis had agyjon először árajánlatot.
Kik eezek?! Annyira unalmas. Mit kell6megtanulni, hogy már ne ilyen férfiakat vonzzak?! Mondjuk nem hat ez se meg már. Aztán… Beszélünk telefonon egy másikkal.. Még beszéljük, hogy hétfőn találkozunk. Erre ő.. Hívjam fel, hogy jó e neki a 10 óra?! Hívja a fene… Hát ha megbeszéltünk minek hivogassam?! Kik ezek?! És mi dolgom van velük?!
Rám néz és lesajnalon…mondja „Egyedül vágsz bele?!” igen. És lesajnalon bólogat. Előtte mondja, hogy ő otthon nem halad a felújítással. És a hangsúlyban benne van, hogy „ez nem fog menni egyedül”.
Kik eezek?! Szegénység tudat, lustaság!! Megertem és elengedtem őket. Dög unalom. Duma van, de tehetség nulla. Ezek Gergelyek?!
Uj kkor.
Johet a következő. „KÉREM A KOVETKEZOT” 😄😄
