Micsoda egy nap.. Padlót fogtam. Illúziónak vége.
Belatni, hhogy a családomnal nincs gonostabb elég fájó. De végtelen felszabadító. Nem magukból bontják ki a szeretet, hanem energiát lopnak. Zabaljak egymás energiáit. A nővérem maga latra a SAJÁT TUDATTALSNHAVSB, hogy az apja pont így zabálja az övét. És nem érdekli a kölyke sorsa, zabálja az övét is. Csak nézd meg kik vannak körülötte. Erőtlen emberek. Mert ő zabálja az energiát. Hiszen ő meg mindig az apámnak adja. És azt gondolták, ebbe én is beszallok 😄😄 hiába okoskodta ki a, szennyes minősége, hogy ne kelljen negnxitni6a szívét, hanem hatalmi harcxcal rabol, én levagom magamrol a technikaimmal, de a KOLYKE??? BASZIK RÁ. ZABÁLJA AZ ELETRNRGIAT. UNDORÍTÓ.
Ez a családom. Ócskak.
Evekig nnem kérdezik meg mi van velem és amikor én szeretettel közelítek, kihaszbalva a szeretet rám lépnek és hidegen hagynak. Mondanám, hogy fáj, de inkább dög unalom. Szívtelen nők. Most van esélyem innen kiválni, hogy én meg nem így. És meg is teszem, hogy nyitott szívvel leszek feléjük. Lelketlenek.
Ez vvan. Ezt kell szeretni. Végtelenül boldog vagyok!! ❤️❤️ Semmi más nem számít