Leírom ami tegnap történt, aztán rajottem, hogy dehogyis. Egy grammot nem számít. 3 éve még visitottam apam utódainak a gonoszsagatol, bosszujatol, ma már Befogadom, szeretem, és mosolyogva odébb lépek. Nulla amit számít. Vagy épp így anyám és utódai áldozata lokesetol. Nulla, semmi.
Ami sszámít, szabadok a férfiak mellettem. Figyi… Hívnak, csak úgy, szabadon…. Kezdeményeznek, vicceskednek, támogatnak. Egész nap szálltam. Béke nagykövete vagyok. Elmondhatatlan ami történik. És jön india…. Jó lesz a teszt is, érzem. Annyi dolgom van. Rengeteg, de minden szépen alakul. Békésen. Tegnap kb 356788oi65 emberrel találkoztam. Imádtam. És tényleg mások lesznek mellettem az emberek. Persze ehhez az kell, hogy figyeljen rám. Apa karakter a saját kardjaba dőlt a manipulációval, mert lepattant a gonoszság, így saját szívét törte össze az enyém helyett, anya meg… Ah, dobbenetes. És mégis szálltam. Nem ér hozzám. Kívül vagyok ezen a körön.
Óriási vízválasztó az India. Mint Peru is az volt.
Vettem cuki elemlámpát, ki fogja osdzerakni a széket? Szükségem van egy honlap segítőre. Izgulok. Mindent megkapok az univerzumtol. Mindent. Egyet kér tőlem : bízzak magamban. És adjam meg magamnak mindenhol a legjobbat, azt amire vágyok. Ezért hát mindenhol a legjobbat vettem tegnap is. Nem az olcsót, hanem a legjobbat, amit a szívem vágyott. Még az elemlámpanal is így döntöttem 😄
végtelen a jóság bennem. És tényleg döbbenet ahogy változtatom meg vele a környezetemet, azokat akik engedik, hogy hassak rájuk. Erezhetoen mások lesznek velem.
Jajj, olyan kicsi vagyok. És mégis hatalmas, és boldog, és aah… Leirhatatlan.
