Ez mmost fáj. A jobb. Apám.. Nem fog jönni meglatogatni. 8 éves voltam mikor 1 hónapig kórházban voltam és ő nem jött be egyszer sem. Az a testvére akit lenezett, az minden nap. A nővérem is épp így néz le mint apam ezt az ocsset. Mert érző lelkek vagyunk. A Lényeg most az, hogy a Judit megnyomta ezt a gombot. Az őszinte onfwlvallalasonra a harcot választja, és nem az együtt működést… Apám 2. És most ezt ki tudom oldani. Nehezen mozgok. 1-2 nap és elmulik, kioldodik. Megbocsátom, hogy ezt tette és elfogadom, hogy ennyit tud adni. A betegség mindig jó jel már. Kifelé akar menni a negatív blokk a testből. Amikor a női vervonalat tiszritottam, Gyuri által, az EGÉSZ TESTEM apró sebes kiütés volt. Ahogy tiszrult a verem, úgy jelezte a testemben a változást. Az us elmúlt. Bár az nem néhány nap alatt, az kb fél évig vagy tovább megvolt. Hát ott az egész VÉR VONALAT írtam felül, az sok idő. Itt most csak az a feladat, hogy apám gőgjenek lenyomatat egy új szinten, Judit gőgje által ki tudjam tenni a testembol. Elengedni.
Fáj. Nyilván kicsikét is fájt, hogy nem tud ránk nézni. Full karmas volt, nem. Látott minket. Judit se lát. A Mestert se látta meg. Full karmas. Tudatlan. El kell fogadni. „meg köll nekik bocsátanyí” 😄
