Jól esik a ma esti hangulatom. Békés, nyugodt. Más, mint korábban szokott lenni a béke állapot. Mélyebb. Magam elől is titkolom, de bejött A FÉRFI energiája a, térbe. Nagyon békés. Valójában attól nyugodtam meg ennyire. Egyszer, mikor augusztusban voltam segítőnél akkor éreztem az energiáját. Azt súgta a terve :minden rendben. Ezt olyan békével és szeretettel, hogy tudtam, minden zsigeri porcikammal éreztem, hogy tényleg így is van. És ma este be akart jönni ez az energia a, térbe. Beengedtem. Épp szoknom. Szoknom a békét „vele”. Nagyon jó. Ezt most nem is boldogságnak hívnám, hanem egyértelműségnek, természetességnek. Nem zavar. Tehát nincs karma köztünk. Leirhatatlan. Itt van, és ez a világ legtermészetesebb dolga. Mélyen szeretem. Itt van. Tehát nem csak testtel, hanem számomra van jelen. Akkor is ha épp mást csinál. Ezek most nagyon különös pillanatok.
Közel van a találkozás. Érzem. Ő is tiszta. Ahogy én is.
23 óra
Még nem alszok. Figyelem ezt a szerelmes érzést magamban. Vetettem kártyát is, kiraktam azokat, akikkel ezt a Főnök minőséget alkottam. De szégyen ez… Szégyen, hogy én is így viselkedtem. Hatalmi harc, szennyes minőség. Nagyon sokan vannak a dohányzó asztalon. Minden jót nektek.
Áramlik a nyugalom, de ez már tényleg más mint korábban. Önszeretet. Szerelem inkább. Békés, és őszinte. Jó itt. Igen.
