Most az áldozatokat töröltem. Dögunalom. De tényleg. Még egy ügyfelem van, addig addig sakkozik míg áldozat legyek, sé akkor megnyugszik. nehigymás Ő legen az én álditaom. ODa nem adja magát , okos. jó….” ezt” is kiszolgálom, és ha megnyugodott, hogy győzött akkor úgyis lekopik..mind ezt csinálják. Azért váltam meg tőlük. Ahogy nézem, ilyen kupacok voltak. Az erőszakosok, akik a szeretetnek látszó szavak mögött a biztos sikerrel tértek vissz agyőzelmet aratni..meg a satöbbi…jól van. Dög unalom, de tényleg. Ezek is azok. Még játszadozik ez az ügyfél is…marha unalmas..de tényleg, bizom, hogy hamar megadja kegyelemdöfést és akkor elkopik mellőlem. Úgy mint a Judit , gyuri meg a többiek, nevek nélkül. …Günter, Mónika…számtalan név van a listán.
Naivitásomat tükrözi, hogy erről az ügyfélről is azt gondoltam, hogy egységre tudjuk vinni a dolgokat, a szart! :)))) Nincs itt tiszta és egyenes ember bakker. Meg kell tanulnom köztük élni. A „győztesek” között. Akik valójában nagyon sérültek. Minél jobban fölém akart kerülni annál sérültebb. Hát ez van. Mindegy, én nem harcolok az fix. Aki jön teljes mellszéleséggel azt üdvözölöm, a többinél meg lejárom a kar már és cső. Dögunalom. De, tényleg.
Ugy tűnik, hogy megerősödtem. Mintha a saját erőmben állnék. Másé nem kell, de én sem adom az enyémet. Jó persze ez nem ilyen éles határu. De ahol nincs kölcsönösség a harc megy oda nem tartozok.
Egyre jobban izgat a lakás felújítás. Már puhitom anyut, hogy szálljon be ??. Egyenlőre ram csapta a telefont ?. Mindig így kezdődik ?. Új ajtót is szeretnék a boltiv helyére stb. Izgi. No, meglatjuk mi lesz belőle. Ez téli téma… És valójában még nyárra is vannak terveim. Főleg ismerkedni. Ehhez van kedvem. De most szólok : nem áldozatokkal! ???❤️
