Amit felebredek azonnal érezhető, h a kollektív tudatban kapcsolati feszültség van. Ne. Kapxsolofj rá! Bárki bármit tesz, fogadd el. Belül dolgozz magadon. Had győzzön. Had tegyen bármit. Úgyis nwghasonlik ha nehézséget tett a térbe. Én is meditalasal kezdem.
Még nincs 8 óra de már sirok. Annyira vágyom egy olelesre. De nem akarkitol. Hanem tőle. Aki erősebb mint én. És ezért tartaninis tud. De nem gazol át. Nincs mit ragozni, nagyon vágyom rá. Arra a magas rezgésű kapcsolódás rá ahol nincs kitől és mitől felni. Odaadhatom a tiszta, extra érzékeny lelkem. Biztonságban lesz.
Tényleg készítenek erre fel. Melegség van bennem. Befogadás. Nagyon jó. De sirok. Oldódok hozzá. Hogy jönni tudjon. Hogy érezze odaadhatja magát, itt nincs mitől felni. A férfinak sem könnyű odaadni magát. Fél ő is, hogy megszűnik bennem létezni. Biztonságot szeretnék és ő is. Biztosan.
Minden értem van. Minden azért van idén, hogy tudjunk találkozni. Megnyugodni egymásban.
Az a férfi aki 53 üzenet írt és végül nagy békére és szeretetre jutottunk is ezt élte meg. Oda akarta adni magát, de félt. Nekem ügyfeleim is vannak akiket „ki tettem” körön kívül, hogy nincs osdzeolvadas, ez most már nem a gyerek kapcsolódás hanem felnőtt, és tudom, hogy azért ír rám, hogy tudja biztonságban van e ebben az új szintre való kapcsolódás ban. Ismeretlen neki, fel. Én engedem, hogy meg tudjon nyugodni. A sráccal is így volt. Szépen békésen biztosítottam neki, hogy szeretem. Akkor is ha errzrem mindjárt robban. És a sok sok apró lépés megnyugtatta. A szomszédomat us. Anyut is.
Az előbb még azért sirtam, hogy valaki tanítsa meg hogy kell nem szeretni. Mert azt nem tudom, hogy hogy kell. Most meg felfedezem, hogy milyen nagy ajándék ez bennem.
