Arra vonatkozólag, hogy ha nem mi irányítunk, hanem engedjük, hogy az legyen ami a legjobb akkor a legjobbat kapjuk. TRXre szerettem volna menni, az edző nem ért rá ma, de hívott egy másik edzésekre, iron man edzés. Megerzesbol mentem. Bár nem tudtam mi vár rám.
Ami rám várt : totál elfáradt a testem. De nem ez a legfontosabb. Az edző egy végtelen lágy minőségű nő. És volt 6, 3 ev alatti kicsi. Az energiák simogatoak, befogadok. Szívtam magamba a befogadó lágy női minőséget. A babák kedvesseget és tettem hozzá a, térhez a szeretetem. Újra megyek majd!
Figyeltek… Szeptemberben spinning. Kő kemény edzés. Majd beledhalok. De arra volt szükségem. Az erőt ki kellett hozni magamból. Aztán májustól egy pörgős spining edzés, ahol a rugalmasságot tanultam meg az edző által. Ott is letelt a karmam. Most ez a finom puha, de haladó minőségbe csöppentem.
Van értelme a testen a szellemem és a lelkén dolgozni. Mindig egyre több és több amivé leszünk egymás által. Csodálatos. És az külön ajándék, hogy a kar makat is ledolgozom közben.
Tudatos élet. Onszetetet. Nyitás. Együtt. Imádom!
délután: van bennem némi szégyenérzet. A reggeli energia tér olyan hatással volt rám, hogy nehezen viselem most magam. Oké, hogy lépek előre, és ez mindig ezzel az érzéssel jár. Tudod ez a ki voltam eddig?! Kikkel voltam eddig?! Azta..
Jó, a tér jelzett előre. Jelezte az utolsó ügyfeeimnél már, hogy min tudok átlépni magamban, magamon. De ideérni a lépcsőfok tövébe, és fellépés előtt még tudatosítani, hogy mit hagyok el…nem olyan rózsás érzés..
No, ezen is túlleszek. A hála nagy bennem, hogy ez történik, itt tartok, de pffff még minden bennem..
