Ott áll előttem, és fenyeget. Pattg, és bizonygatja a saját igazát. Meg sem rebben a testem, se a lelkem. Azt se mondom, hogy unalmas…egyszerűen a SEMMI állapotában figyelem amit tesz. Szánni se szánom, ki se nevetem…talán inkbb a „szegény…nehéz lehet így élni” gondolatok..de inább még ez sem. NEM ÉRDEKEL. 2019-ben mikor a Gyuri, vagy a Janka Zoli, vagy Botond, vagy Danika, vagy…sorolhatnám …akik fenyegettek…hamiskodtak., MIKLÓS…még REMEGTEM. Órákat töltöttem az ágyon remegve, ilyen állotok miatt. Nem tudok mást mondnai, a gőgös, hataom méniés férfiakra akiknek csak az a fontos, hogy ŐK iránytsanak. Mit szémít milyem áron…szólok, hjogy félek..szólok, hogy bánt, és csinálja…újra írom? nem hiszem, hogy normálisak.
De, tegnap nő is volt…végigtipotr rajtam elmondott mindennek…szóltam, hoyg ezt nem…majd tegnap jön a kedvesség…de, végülis kit néznek hülyének? Nárcisztkus módjára nyomorgattak amikro szóltam, hogy nem esik jól..nem azt mondték sajnálom, hanme kitartottak a mocsokban…miközben NEKIK IS A SZÍVEM A LELKEM ADTAM. Szégyen amit az anyám is mondot nekem mikor otthon voltam. Szégyen. Széhgyen az össze silyen nő, de tényleg. Eszméletlen milyen nehéz lehet nekik. A tegnapi is csak azért tudott közelíteni mert ivott. Különben nem merné adni a lekét. De, mondjuk ha adná se hinném el….tudom, hogy milyen az amikor valaki darabokra esik…és, hogy hányszor szükséges ahhoz, hogy változás legyen.
De, mondjuk itt vagyok Egyiket sem tipotam le, nem nyomtam le, marafdtam az áldozat szerepben, ami végülis kiemelt közülük. És a jó ebebn, hogy mivel ők nyomtak le, nekem nem gobd kapcsolódni, de nekik szembenézni azzal, hogy mit tettek egy újabb nehézség. Hát nyitva a szívem. Kidolgoztam magam ebből a rétegből.
Újra leírom, mert döbbenetesen jó…ugrál előttem, fenyeget..és semmi. Vagy ízeleg, kedveskedik, és visszaadom amit adi akar azzal, hogy majd én szólok ha valamire szükségem van. Midnezt kedvesen. Nyitott szívvel. Megcsináltam. Teljesne átfordult a kar ma. A világ béke bennem. Nyugalom. Szeretet.
És most már szeretném észrevenni azt a férfit aki egy ideje panazkodik, hogy nem veszem észre:)) De, vajon ki lehet az?:)
Talákoztam egy párral a napokban. Álló háború vagy köztük..épp felfejéődnek, sztem már tart ez fél éve is..vagy több. Érdekes volt ez kívülről látni. És persze tudom is , hogy milrt kellett ezt látnon:)
Nagyon optimista vagyok. Tele békével, és szeretettel. Nyugalommal. Isten a tenyerén tart. Kitisztítottam a multam szálait…lezártam a harcoló kapcsolatokat a SZERETET mentén..békével elengedtem mindenkit…felvállalva amit tettem..és nem titkolva azt sem amit mások okoztak nekem.
Köszönöm Istenem:)
