Vajon mit élhetett át a Dédanyám, dédapám melletz. Kb azt amit én …minden segítő, és mindeki azt ondta, hogy nem tudok nyúlni azért ami az enyém, mert nagyon nagyon nagyon sokszor becsaptak. Igen. Anyám. De apám is, mások is.
nekem ez a karmám. És bakker egy út volt…szembe menni vele…had csapjon be! omlik le afal. Brutélisak a férfiak. Őszintén muttaom magam és csak a győzelem számít….nem hiszem, hogy normlisak. Inkább az állat kategória mint a lélekből élők.
És mégis…bazi hálás tudok lenni. Amit ma is érzek…Nem mondom, hogy nem jutnak eszembe…újra és újra ezek a jelenetk…amit láttam a dédszüleim között is. becsaábítja a férfi, a nő gondoskodni akar, és bumm zárul a ketrec…tipr a fétrfi, és felteszi a kezét, hogy a nő a hülye. ÁLLATOK. nem normálisak.
Hogy lehetett ilyen embetrekehz közöm?:(( Egyáltalán ez az egész…döbebent nah. döbbenet.
Jajj olyan büszke vagyok magamra!! 🙂 Nagyon nagyon. Mondjuk ma sem volt könnyú napom..jártam több órát a pokolban. Hát de ezt vállaltam…kiszenvedem az ősök fájdalmát is, hogy ÚJ legyen. Van is. Már van új is. De, csak hozzám ér még a régi..finoman…de van.
Állatok. Tényleg ezt tudom mondnai. Állatok. Csak a győzeekm a fontos. Iszonyú sérülésekkel, gonoszsággal, aljassággal. Nincs mit szépíteni.
ui: rendeltem megint egy ruhát!! :))) tele vagyo ám szenvedéllyel:) Örömmel.