odaadni a lelkem az embereknek.
Tegnap csináltam egy ilyen oldast, hogy valakit „kistanadaitittam” a lelke fogságából. Ebből tudom, hogy az enyém se rab már. Nem rabja a sok csaló, hamis helyzetnek amit gyermekkoromban ateltem. Felszabadult. Szabad. Nyitott. Jók a határaim. Tudom adni a szívem a lelkem a fefinak, és ehhez jo nagy távolságot kellett megtanulni a harcoló, erőszakos, uralkodni vágyó nőkkel. De mégis megy velük az összetartozás. Csak már ezy másik minőségben.
Jó itt. Atszurodve sokmindenen érzem, hogy befogadok. Odaadok. Jó nagyon. ❤️
