Végre nen ébredtem fel, hogy más haragja, dühe hozzám ér.
Brutal unalmas és fárasztó. Tehetetlenseg. De én os az vagyok.
Valójában nincs könnyű feladatom, fordult a kar ma, és intim teret kell tartani olyan fefinak aki ety állat. Aki nwm nézi, hogy en ia létezek, érzek. Vegig tipor rajtam. De ez a kijárat. És igazából kint is vagyok már. De ez engem megviselt. Mert tényleg nulla empátia nulla amit a másik mutatott, és mégis meg kellett tennem, hat így váltam nővé ety újabb szinten. Így tudok olyannak teret tartani aki érző lélek.
Istenem add, hogy több állattal, aki tényleg nem akar erezni ne legyen dolgom. Brutális volt tényleg. De kívül vagyok.
