Kb 5 percre hív, és újra rájövök, menynire szép életem van. Milyen szépek a gondolataim, milyen jól megtanultam alkalmazkodni, milyen jó, hogy már nem vagyok olyan mint Ő. Bántja magát, s engem is. Hagyom. Nem számít. Leteszem. S szeretek. És újra rájövök, milyne pihe puha lett a lelkem, és tényleg nem jó nekem mindenkivel.
Lett tartásom. Lett lágyságom. NEm lehet szavakkal leírni amit érzek. Puhaság. Lágyság. Befogadás. Elfogadás.
Abban a pozicióban vagyok, hogy most már értem milyen nagy dolog, ha egy nő befogad egy férfit. Ez milyen ajándék egy férfinak. Milyen nagy ajándék a férfinak, ha egy nő kiválasztja őt, és támogatja.
Nem nagyon lehet ezt sírás nélkül tudatosítani. Szeretném látni azt a férfit már, amit be tudok fogadni. Úgy érzem visszavettem az erőmet apámtól, és az apa karakterketől, már nem érdeklnek. NEm is támogatok. Max hálás vagyok. Pihe puha minden. Miközben erő si van.
Hu, de jó itt. A végtelen szerette tere. Őszintén kívánom már, hogy befogadjak egy férfit. és végre Neki adjam azt amit apámnak adtam, vagy azoknak akik cserben hagytak.
Nagyon jó itt, eszem ágában sincs visszafordulni. Finom minden. Nagyon finom. Érzékeny.
