Feljött bennem, hogy az utóbbi időben szépen mondtam ki, hogy NEM sok helyen. Nagyon sok helyen. Harcoltak a nők…s én ezt nem akartam. Mindegyiknél a maga harcát álltottam le. És, hogy ez miylen nyugalmat hoz.
Amikor NEM HARCOLSZ, hanem átengeded a győzelmet. Hátra húzódsz, és azt mondod, hogy EZT NEM! Volt aki alázott, becsapott, nem vágta el az energia szálat, szivta…mindegyiknél letettem a kesztyűt az asztalra, és azt mondtam nem harcolok, LEGYEN TIÉTEK A GYŐZELEM. Figyi, ez …ez valami csodás érzés. El nem tudom mondani milyen jó. Szolgálom a nőket akik hatrcolnak. Ma találkoztam egyel. Konkrétan az erőmből táplálkozott iközben nem is tűnt fel, hogy irigykedik…és aztán sok pénzhez juttatam, és mégcsak egy köszönömöt se mondott, majd eszébe jutott, hogy ez nem jó, és akkor műsor Boldog karácsonyokat írt, de ugye akkor má kivitte a akapcsolatból az energiát. A fene se harcolt vele, elengedtem. És ma találkoztunk. Tudom szolgálni. Semmi gond. Minden nőt vagy férfit aki harcol. Én biztos nem. Csak meg kell haktani a fejet, kitenni az érzéseket az asztalra ha úgy van, és aztán fejet hajtani, elsétálni.
Ez nagyon bolodggá tesz. Hogy szeretek, nem harcolok, nevetek. Ma kaptam beszólást a fészbukon:) Egy férfi energiáját megéreztem, játszma hegyek, undoritó modon szivta a véremet, és írtam, hogy kár, hogy játszmázik. Nah, amit én kaptam:))) Nem érdeel. Harcol az anyjával, lehet,h nem is érti amit én látok, de nem is számit. A lefontosabb, hogy én tuti nem harcolok. Kiengedek mindenkit az ajtón. Menjen. Én tuti nem harcolok.
A kivitelező sárvot is alig várom, hogy hivjon. Azonnal az érzéseimről fogok beszélni. Azonnal. Ahol egy csöpp rést érzek azonnal beszélek arról amit érzek. KI kell mindenkit engedni az ajtón. Enyni a titok:)
