Vegul eegy asztalos kérdeztem mennyiért tudom eladni a konyhabútort. No, és beszéltünk és nem fogtam vissza magam. Felpattantam a kanaperol miközben telefonon beszéltünk és tiporodnk kezdtem, miközben nyomtam a sodert. : fosok. Nem kicsit. Hogy tudnám eldonteni én egyedül, hogy milyen színű legyen??
Ő meg nyomja nyomja, hogy nxugiii, tedd fel a netre, ezt csináld azt csináld. Én meg bologatok, mert jól esik a ferfi energia miközben simán mondom neki, hogy jól van elég lesz, és főleg azt, hogy lelkesitem, hogy milyen jó, hogy segít.
Es oő már tudja mit fog tenni, és vezet. És ez bazi jo…
Tok vvéletlen jött a képbe ma ez a srác, és ráadásul meg is csinálja a bútort. Eees ami a lényeg, vinnyogni is tudtam neki 😜😜😄😄
Total ffeloldott.. Bár már a fundamentás nőnek is nyavogtam egy sort, ő is bírta 😄😄😜
totál tele szeretettel ez a nap is, csak ez másként. Helyre tesz a férfi, ahogy én őt, és senki se áldozat. És NINCS KALITKA!!! BAZI JÓ.
No, ffolyt kov.
Ui: én a vinnyogo királynő ❤️❤️❤️