Rámszabadultak a szívtelenek:) A fagyott szívüek. Akiknek megnyílok érzelmileg és SEMMI. JÉGCSAP rudik. Nem nevettem ám eddig, sirtam is, de hát ez ilyen. A lelketlenek közül jövök ki, akkor nincs más út mint ezen is végigmenni. Egy dolgom van, kimonani , hogy fáj, és, hogy szeretem őket. Épp ez csinálom napok óta. SZARNAK ezek megnyilni. nem baj, csinálják csak, írtam is az egyik mainak, hogy nem baj, legalább jobban nyilik a szivem. És ez a lényeg. És a szeretet. Hogy ha már nem lesz közös az utunk akkor legalább meggyógyítsam magamban azt a szennyet amit Ő mutat nekem. Semmi más dolgom nincs mint elfogadni, és szeretni. Szeretni. Szeretni. Szeretni. Mutatni, hogy fáj, hogy örülök, hogy boldog vagyok. Hogy sífrok. Ez a befogadó női minőség ilyen:) Nincs megállás, azzá válok, az vagyok, szeretek. Emelek. elhagyok, ha mocsokba rántanak. EZ AZ! 🙂
Amint ezt ide leirtam megmozdult a tér és egyik ügyfelem megnyílt érzelmileg. Hát mi ez ha nem lehetőség, hogy ne úgy csináljam mint azok akiket elvagyok. Isten vezet. Köszönöm. Kitarom a szívem. Szeretek.
