Szóval a vonat elindult. Felszálltak az apa karakterek, napokon át a pokolba jártam miarra6, aztán ahogy szokott felszabadultam. Ma még volt az egyik nővel aki apa karakter ovis jelenet, rám kente a nocskot, és várt hogy en kérek bocsanatit… Varharja. El nem tudom mondani milyen unalmas.
Kerestem egy másik könyvelő, és tovább indultam, de szeretettel megketrem, hogy engedjen ki az ajtón. Hát persze, hogy nem. Kihatralt. Ovi.
Visszafordíthatatlanul elindult a vonat rajta apámmal és apa karakterekkel (bennem jár ez6a vonat). Integettem, csodákat kívántam és indultam tovább. Aztán hogy jön e vissza vonat és azon ki lesz rajta, melyik karakter azt nem tudom, de az biztos, hogy en fullll szeretetben vagyok. Elengedésben.
Es ha tudnatok milyen boldogan!! Végtelen a hálám, az örömöm. Kíváncsian várom a holnapot és szerdán meg vizsgázok, hétvégén tanítok… Tele az élet csodával.
Nagyon nsgyon boldog vagyok!! ❤️❤️❤️
