valójában ez történik. Sokan vagyunk, sokfélek. Élvezem nagyon. A testem változóban, be van dagadva a bokám a lábam, több órát spórolunk, legalább 4, és még a többi. Fáradt nem vagyok, de a lábam jelez, hogy újabb fordulópont. Ebben us másként csinálom mint amint láttam. Hátrálok, hogy kaphassak, hogy adhassak. Minden finom. Csak a jó jön hozzám, persze van nem jó is. Mmint látom a jatszmakat… A satobbir, de nem érdekel. Nekem minden jó. En vagyok a „nem reklamalos”, miközben rengeteget kell tanulnom magamról ezen az új szinten. Jó most minden. Végtelen a hálám. Szeretetem. De ez nem műsor… Sőt… Totál valos, reális minden.
Bírom. Bírom.
Ui: ezzel amit itt tanulok, nem lehet kijutni ám a kar ma körből. Ahhoz racionális tudásra mindenképp szükség van. Ez steril környezetben oké, de a való világban ezzel nem haladsz tul gyorsan.
