újra csak meg kell állnom, és megfigyelni, hogy itt van az új energia kívül is. Már nem caak belül kívül is. Még néha hozzám ér apam és anyám mocska, mert van, hogy érzem, hogy nem bocsátottam meg mindent. Eszembe jut, hogy hogy lehet ety anya olyan aki harcol a lányával? Vagy efy apa aki hatalma alá hajtja. Dani és Judit jutnak eszembe. És nem értem, vagyis haragszom. Már ritkan… Ma először, de még itt van. Mikozben todul be az új. A csoportomban határt húztam, miközben adtam, tanulva Judit, anyám mintájabol, mindent odaadtam. Visszafordultak. Tudtam fordítani szeretettel, de határ húzással az energián. Mindig igy van. Van egy szennyes minőség amitől hányok, és Odaolja az univerzum, hogy en vajon megvsibalom6e ezt mással. Hát, biztis, hogy nem. Sőt. Úgyhogy ez is pipa.
Emellett, az indiasok, a srác akit néha felhivok, hogy állítson irányba a konyhával… Sorolhatnam. Totál új enetgia minden. Annyira finom, amennyire nekem jól esik.
Alig bírok a fizikai síkon menni, de minden szepen tágul. Kerül hozzan ott is közelebb a változás. Felforfatom a lakást. Ha megteszem, már ebben is új mintát írtam. Hatalmas a hitrendszer amit le kell bontani megint, dehat az erőm is az. Csak győztem. Mivel erzem, hogy szeretve vagyok meg tudom tenni. Bízom!
Vajszinu lesz az enyém, hasonló forma mint ezek.
A lagy teret tartó férfi nekem hatalmas kincs. Finoman irányba állít. És amikor már befolyásol, akkor azt mondom, stop. És nevetünk. De jó így élni.
Szabadon. UÚj gyökerekkel. Új mintákkal.
Nagyon hálás vagyok, és sirok is.
