Megint valami olyant bontottam ki magamból a hétvégén amire nem is számítottam. Nwm írom le, nem fejtem ki, az a legfontosabb, hogy nagyot emelt rajtam a tér minden eseménnyel. Nem lehet leírni, hogy milyen boldog vagyok. Hogy tombol bennem a szeretet.
Nagyon bboldog vagyok. Visszanezek a kb 10 évvel ezelőtti énemre, aki tudatlanul vergődőtt, egyrészt látom a tiszta szándékomat, másrészt, hogy tényleg milyen szennyes a világ. Tényleg az energia áramlás, a figyelem az ami másokat életben tart. Nem keresik magukat, és abból szívják akiből tudják.
Meg mmindig azt mondom, nagyon kevés tudatos ember van. Nagyon.
Szercsattanok ❤️❤️❤️😥
