Nyitva vagyok. Tudom, hogy ki megy előttem. Tudom, hogy hála és tisztelet a nőknek, de még nem találtam meg azt aki végre nem áldozat nem. Bánt. Bár, lehet, hogy mégis… Még szemlélődok körülötte. Tudom, hogy ki megy előttem, a férfi. Kérek és segítséget kapok. És cserébe én szeretek. Találok. Ez jó nekem. Ez a békés ez a jó. Oda tudom adni az irányítását. Nem erőlködok, nem várok semmit, és mégis mindent megkapok.
Se aapa karakter, se anya sehol. Néhány jatszmas nő, akik a szemem sarkából még látszódnak, de nincs rájuk energiám. Nem tudom elmondani milyen jó. Örülök. Szeretek. Odaadom magam. Fülig ér a szám miközben azt sem tudom mi volt ma. Most vagyok itt.. Most élek. Ajándék a létezés.
