Még mindig kivan a csípőm

Fáj. A jobb. Úgy tűnik ez nagy blokk volt, hogy apámat végleg elengedjem. Hogy elfogadjam, többet nem látogat meg. Most nem arról beszélek, hogy nem él, és nem találkozunk. Hanem a lelkemben oda eljutni, hogy Ő azt választja, hogy NEM LÁTOGAT MEG! Emögött volt fájdalmas érzés bőven. Úgy érzem elfogadtam, de a testem még jelzi, ahogy megy ki a blokk. Elúlik. Úgy tűnik még kell a hétvége is neki. Nekem fura a fájdalom, mert szinte soha nem fáj semmim. SZERENCSÉRE! Én a lelkemen keresztül vagyok tanítva s nem a testemen : )