Szinte ssemmit nem aludtam. A női mintán dolgoztam. Volt egy ügyfelem, aki ide hozta a feladatot. A nők nem tudtak összetartani, szégyenben éltek, stb. Ebből kifolyólag a legfontosabb, hogy Judit minőségről, anyuról, de még korábbi barátnők is bejöttek, Hornyák Andi, stb… Akikről sürgősen le kell válni. Egész éjjel remegtem. Vettem vissza a lágyságomat tőlük. Irigység, féltékenység… Brutális szálon lógnak körülöttük. Csak nyitott szívvel lehet ezt is. Nem csak a férfi felé, a nők felé is. Nem lehet ármánykodás. Nem lehet egymás háta mögött beszéd, irigység. Durva éjszaka volt ez. Generációkon át ívelő teher. Nem lehet „főnök” nőkkel kapcsolódnom. A magabiztosság a befogadó lágyságból jön. Ezért nem szólhattam már anyunak, hogy leural, ezért nem tamadgattam ki a Juditnál, hogy mit tesz. Ezért kellett tűrni a nők tiprását, csak szépen kivonulni, és éjszaka lefejteni magamról őket… Mert ők főnökök. És nekem meg kellett érkezni ide, a lágy, befogadó női minőséghez. Istenem, nagyon köszönöm, hogy vezettél. Sokszor fogalmam sincs, hogy hova, csak megyek amerre vezetsz. Minden előbb utóbb kiderül. Az is lecsengett, hogy a férfi bánt, tipor. És a női minta is fordult. Erre nem figyeltem nagyon, de mégis megtörtént.
Szolgálni. Ez a legfontosabb. És kimondani amit érzek. Elmondhatatlan jó érzés, hogy szívvel csináltam ezt végig. Bármi történt, mindent odaadtam. Mindent.
Kemény éjszaka volt. Az egész testem átrezgett. Remegtem mint a kocsonya. Órákon át. Úgy kellett megcsinalom energetikai szinten ezt is, hogy szeretem az összes nőt aki főnök. Más kérdés, hogy nincs dolgunk egymással… De szeretettel váltam el, úgy csináltam mint Gergelyekkel. Szóval most már a Rozália köntöst is teljesen elhagytam. Minden új.
Lássuk, hogy ez milyen nőket vonz. Nyitott szívűeket bízom. Persze jöhet más is..
Mennyi feladat van. Elengedés. Elengedés. Szeretet. Új rezgés. Ez az éjszaka újabb hatással lesz a férfiakkal való kapcsolatokra is. Nem. Kicsit. De jó. De jó. De jó. Édes Istenem, de jó, hogy megtettem mindent amit kértél.
