Az alap minőség az, hogy az anya és az apa karaktereket elengedtem. Mitől lesz valaki anya vagy apa karakter? Hát, hogy pont azt csinálja amit ők. No, de miközben „vásítottam” ki őket, voltak akik nem azonosultak ezzel a szereppel, és bár nehéz volt, de megtették a saját kis lépéseiket, hogy talpon maradjon ebben a „viharos” időszakban. Most tartok ott, hogy elengedtem a karaktereket, és áramlik belőlem ki a sok -sok elfojtott jó érzés. Figyeltem magam miközben tanítottam a hétvégén. Nagyon vidám, nagyon békés, őszinte, nyílt és egyűttérző vagyok. Vittem magammal a tanítványaimat. Jöttek velem ebbe az örömbe. Ez mit jelent? Nem csak azt, hogy önmagam vagyok, de azt is, hogy a környezet is az. Vagyis nem versengő anya karaktereket vonzok, akik a bukásomat kívánják, vagy szűklátókörű apákat akik az örömemet csorbítják, mert fogalmuk sincs milyen kapni. Jó, egy nő volt a tanítványaim között aki játszmázni akart, de nem érdekelt. Apa katrakter. Hátra vonul, hogy vegyem észre, és viselkedjek jobban, szeressem őt jobban, hogy ő is kényelmesen érezze magát. Tudjátok, ők a dögunalom dédapám utódai ( Tele sérüléssel, amihez nem akarnak oda fordulni, kívül nyomorgatják a környezetet , mert erejük az van bőven. No, de most, hogy meghajoltam apám , sőt, dédapám előtt, az összes erejük bennem. Szóval…)) Nem, bocs. Kivásol az életemből, mint ahogy a többi ilyen minőségű karakter is. Jajj, meg volt az a karakter aki szívja ugye az erőmet…az teljesen kivásott.
Most tehát itt állok az újakkal, és van néhány régi, aki erőből maradt talpon. Bennük kellene bíznom. pl: a Dani. Hát, most Nála van a gyeplő, ez még nem partneri viszony olyan amire vágyom. És még nem látom, hogy lehet e ebből az. Szóval Velük még van egy kör, ahol minden kiderül. A szita egyre szűkül. Abban a pillanatban amikor valaki örül, hogy csapást mért rám, már ki is esett. Meglátjuk, hogy a csapás mérés után hova változik benne az energia.
Nagyon élvezem ami itt történik. Tele vagyok élettel, szenvedéllyel. Örömmel. Látom magam ahogy járok, ahogy létezem, még azt is ahogy most épp humuszt készítek. Még soha nem próbáltam, most itt az alkalom. Extrán élvezem az életem. Extrán élvezem ami velem történik, és extrán köszönöm akik itt vannak velem és az örömömhöz csatlakoznak, mert az ő szívük is nyitva van. És az én örömöm az mások öröme, inspirációja. Az Ő sikerül az én inspirációm.
Szavakkal leírhatatlan amit érzek. És ez amiatt van, hogy az Univerzum törvényei szerint haladtam előre. Senkit nem megbántva, és magamat sem hagyva, hogy alázzanak. nem dühből, gőgből, vagy keserűségből döntöttem, hanem a tudatosságomon keresztül. Olyan érzések nyíltak meg bennem, ami mindig is ott voltak, és pillanatoktra meg tudtam élni, de mivel mások karmája hozzám ért, így nem sikerült stabilan tartani. Most viszont….hajjaj..! Látni egy igazi Mestert ahogy él, Tőle tanulni, csodás. Ezért jönnek hozzám is tanulni, mert azt mutatom meg, hogy harc nélkül hogy lehet kijutni a dualitásból, és elhagyni azt ami nem szolgál, miközben mindenki esélyt kap, hogy lépjen egyet előre, és jöjjön veled. EGY esélyt kap.