Mindent nem írhatok le

Ez, mar jó ideje így van. Arról sem írhatok, hogy milyen csodás kar ma körből vezet ki az univerzum. Elkepeszto. Naponta jön a, teszt, a próba…

Őszintén úgy érzem, hogy egy Mestertől tanulni kiváltság. És ebből kifolyólag velem lenni is az. Én megtettem amikre tanított. És elkepeszto, hogy hogy nyílik a tér. Nem tudja más, hogy miket érzékelek már. Elkepeszto. Elkepeszto. És az is, ahogy kapom a jeleket. Extrán kellene még árat emelnem. Majd rakerdezek az univerzumnal. Nagymamaig vezetem ki a fájdalmat mások testéből. Elég extra.

És az is ahogy védelem alatt állok, és mutatják az utat a kar ma ledolgozashoz, és mások szándéka felé. Oda jutottam mint a Mester. Hogy látom. De, nem érdekel. Elkepeszto így élni. Elkepeszto.

Jajj ha tudnatok milyen boldog vagyok!! ❤️❤️

Szükségem van egy internetes emberre.

Kategória: Egyéb kategória | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük