Egyszer a testómat meglopták a melóhelyén. és Ő bejelentette. Vizsgálat indult. Az apánk olyan nagyon büszke volt rá. Emlékszem az arcára, hogy átradt róla a büszkeség. És most épp ezt élem meg. Látom az arcát ahogy büszek rám. azt mondj, EZ AZ GÖDRÖS!!! 🙂 Ő soha nem merte volna ezeket megtenni a tesóival, mint amiket én most a tesói karakterekkel. Ő amúgy gyáva ember volt. Forráselemes, nem is csoad. Anyja nagyon fogta. Meg a kar máit se dolgozta le. De, most az a lényge, hogy öntja felém a büszkeséget, dörzsöli a tenyérét, és azt mondja, EZ AZ!! 🙂 Épp így érzett a tesóm iránt is akkor. Érezhető volt a nézésében ahogy a Tesómra nézett, hogy „EZ A LÁNY BÁTRABB MINT ÉN, DE jó!! DE JÓÓ!! ” 🙂
Nehéz kar ma volt ez, hiszen a testvéreihez ragaszkodott a legjobban. Sajnos jobban mint hozzánk. De, ez tudattalan prograja volt. És bár nem akarta , hogy igy legyen mégis a program iránytotta. Oszt, most én ezen oldottam. OSZONYŰ meló volt, de most bazi jó. Újhol id van, megjött a mensim is, szóval minden energia elengedett. VÉGE. Megdolgoztam ezért a szárnyaló, békés energiáért megint:)
Épp ilyen boldog vagyok mint a képen is:)
JUHUUUU!! 🙂
