Most félek. Azt érzem, hogy egy férfi folem akár kerülni. De nem bízok benne.
Vagynek egy bujasra most, hogy megebredtem, és ezt kíséri a félelem érzés. Közelít hozzám valaki, energetikailag biztos, akinek ez a célja. Félek. Aki folem került az leural. Jó.. Nem mindenki. Az a férfi aki tegnap hívott ő sem. Ha jön hozzám bujok hozzá, jól esik, hogy tart. Rá is szamithatok bármikor. Kérem és azonnal jön. Jó szíve van, bízok benne, soha nem volt célja hogy folem kerekedjen. Szeret. És tart. De most van valaki aki közel jönne, de félek tőle. Érzem, hogy nincs bizalmam felé. Félek. Ez a tény. Bármi lesz is, a nehezebb utat választom. Persze a, szeretet mentén. Ha kell akkor had preselje ki belőlem ezt a, félelmet ez az ember. Félek. Kell ez a fenének már. De meg fog történni. Hagynom kell, hogy az legyen ami akar. Félek. Tiporjon meg, ha ez az út.
Ki akarta ezt már…?! Bőven jó volna egy másik út nekem már. Ahol nincs bonyodalom. Gondolom ez is egy teszt.. Nem szeretném. Nem. De, nem én iranyitok.. Félek tőle. Félek ettől az energiátol ami közelít.
Nő fél órával később
Visszakerulten a saját energia mezőbe. Tény, hogy van egy férfi aki még mindig a leuralo energiával gondol rám. Az én éjszakai erzekelesem kristaly tiszta. Így az is biztis, hogy tuti, hogy nem adom oda magam neki. Vagyis nem fogadom be.
Jó volna, ha ilyen ember már nem gondolná rám. Olyan gondoljon akit érzelmileg elérhetek, s nem basaskodik. Jó, nem félek. Úgyis érzem, hogy mi a szitu.
