Felszabadítottam egy férfit azzal, hogy én is felszabadultam. Hogy kinyilt a szivem, önmagam vagyok. Végre nem ilyen Juditok és társaikhoz hasonlitom magam akik valójában a harcot keresik, a győzelmet. (Hogy lehet az, hogy ilyen egy kar ma yogázó?! ) érdekes.
Ma találkoztam egy nővel aki szintén ilyen. Fő cél a győzelem, tiporja a férfit, ovid a férfi mellette. És hát én meg ugye nem állok be a sorba. Van is velem gondja, mert ellent nem mondok, de nem tudodk egy szennyes nő mögé besorakozni. Én sokkal tisztább vagyok. Meghajtpm a fejem a tudása előtt, de a lelkemet nem adom neki oda. Ma azt mondta, hogy V ar ga Esz ter művésznő. És én mindenki előtt ( kb 30an voltunk) kikértem magamnak, hogy jelzők nélkül beszéljen hozzám. Erre ő..: Jó, csa nem figyeltem. Én meg mondtam. ho ynem baj, akkor sem lehet hozzám jelzők által szólni. Nem akadt ki. Ment tovább LÁTSZÓLAg minden. Ez anya karakter. Dög unalom, hoyg a nők nem gyógyítják magukat és egymást tipossák.
No, szóval felszabadultam, de a férfi is. De, még nem csinálja jól azt érzem. Még nem adja oda magát. Modt még a felszabadulás örömében gőgösködik. harcol kicsit. Majd ezen is átlendül. Akkor tudom magam odaadni neki, ha Ő lép. Úgy mint a srác aki kilépett saját árnyékából. Meg is kapott. Szivemet lelkemet.
Sok szabadságot teszek bele a térbe tudom jól. Ezzel az írádssal is. Emberek élete változik meg ahogy ezt olvassák. És emiatt a hozzájuk közel állóké is. Ezért kelleett irnom. Hogy adjak. És az Univerzum kompenzál. Ma is jelentkezett valaki a workshopomra.
Szabaduljatok fel Ti is. Ez a cél. Ennél nincs jobb. A szeretetnél.
Később,
Kicsi univerzum, tesztel bőven. A tegnap Megdolgozott női kör most le akar jönni fizikai síkra is. Jönnek a próbák. Nem kicsit. Nagyon. Sebaj, ezért csináltam meg a lelki síkon, hogy itt is megmutarkozzon. Persze, jobban bírnam, ha teszt nem lenne, mert azért nem kellemes.
