Nagy ajándéknak elem meg, hogy bár se az apámat se az anyámat nem tudtam és tudom elhinni a problémájuk gyökeréhez, és sokáig csak hatalmi harcot tapasztalhattam tőlük, mert senk8be sem bíztam, ez a napokban átfordult. Egyrészt minél jobbán mertem mutatni azt aki vagyok, annál közelebb tudtak jönni mert lett bizalmuk felém. Az elmúlt két évben jó sok apa és anya karakter volt. De ahogy nem féltem mutatni magam akkor sem ha támadnak vagy szégyenben tartanaj, úgy lett egyre enyhébb karakter megjelenés. És fél se tűnt, de átfordult. Ők jelentkeztek!!! Ők bízták bennem. Ez annyira zseniális. Hogy én segítsek. Egy apa és egy anya karakter. Pedig tőlük is elleptem. Mert egyik támadott másik szégyenbe tartott volna. No, szóval visszajottek. Hála. És figyi… Én oldhattam ki „apam” fájdalmat az anyukájaval szemben. Láttam amit tett vele, és láttam milyen viselkedésminták vett fel. Édes kicsi Jozsika (ez apam) döntés elé volt állítva. Vagy hazudik vagy ha önmaga akkor kap érte. Hiszen valamilyennek lenni kellett egy vallásos családban. És, hogy ne érezze a szégyent amit anyjától kapott agresszív lett és támadott ahogy tudott. Gondolom főleg belül. De jött a fiatalabb generáció, én… Ott már kiengedhedte a dühét, mert én családot nem tudok cserélni. Én tűrok… A Melinda a barnabás és a Gyuri, az ő testük van legjobban tele szégyennel. Éreztem minden felém irányuló energiában, hogy élvezik, hogy uralkodhatnak felettem. Valakinél tovább kellett adni ami bennük volt. Hogy fájhat ez nekik. A lelkének nincs nagyobb úr. Az jelez.
Anya meg apkaja figyelmeert veszett meg. De csak a hátat látta mert dolgozott sokat a Papám. Elbujt. duzzogott, és amikor eljott akkor meg támadott. És anyu, épp ezt csinálja velem. Hetekig nem hív. Duzzog. Majd hív és jól lecsesz. De valójában a papámat.. Ő figyelme hiányzik neki. És mwgcsak nem is tudja. Csak éli a megszokasait ?. Judit is azért uralt le, mert fájt neki, hogy elveszit.
És igen… Valójában mikor apa karakterek szégyenbe hagytak, akkor azt jelezték, hogy ők is így élnek. Amikor anya karakter leural a szeretetet akkor valójában neki is ez hiányzik.
Bazi nehéz ez. De, érdemes kiallni a sorból. Igaz, hogy melós.. Mert az összes szégyent és szeretetlenséget ki kell sírni, de nagyon megéri. És milyen nagy ajándék, hogy ezt meglathattam amit éreznek. Sirok ám. Ezt másként nem lehet. Kegyelmi ajándék,hogy én segítek a szüleimnek. Oké, hogy más karaktereknek…de ez mindegy. Bennem szükséges minél mélyebben megszületni a megértés, a hála, az odaadás. Az, hogy honnan jönnek.
ui: jó, mindent átélni érzések szintjén, hogy feloldójak, de ha most már megcsináltam a szülő karakterekkel, akkor lécci már ne legyen több!! :)nem szeretném. Persz etudom,h lesz, de engem nem fognak érinteni. De, ilyen ember sok van.
A nap ezen felül és ezzel együtt jó. Nagyon. Mást nem írok csak az érzéseimet.
