Tanítás jön. Felkeltettek. Írok. Lássuk mi zajlik bennem, amiről még nincs tudomásom.
Valójában én már rég szerettem volna erről a pontról ahonnan most enged tovább a, rendszer ellepni. Már untam. Magamat is és a Visszatérő szokásos köröket akkor is ha egyre kevésbé hatottak rám. Azt nagyon tudni szükséges, hogy nem mi irányítunk. Mint látszik ha én tennem, már bőven nem itt lennék. De a léleknek is el kell ide érni. A legtöbben nem is tudják milyen ez. Ugyan azokkal a gondolatokkal újra és újra teremtik a köröket. Ez se tűnik fel. Én tudatosan foglalkozok ezzel és így is iszonyú meló megváltoztatni őket. De csak a gondolatok mentén, amik ugye az érzésekbol fakadnak jutunk ki a körökből. Nincs más mint az érzelmi világunkat megváltoztatni. No ez a melós. És bár én is tudok sokmindent, de míg például meg nem tanultam képviselni magam, vagy ety tőlem sokkal magasabb minőségnek meghajtani a fejem, addig nem engednek tovább. És aki tud ety magasabb minőség előtt fejet hajtani az megérti, elfogadja azt is ami nem ilyen. Nem vesz benne részt, de tudja, hogy van, h az élet része az árny oldal. Emiatt valahol az előtt is meghajtja a, fejét.. Elfogadja. Elengedni az ítéletet.
Nem tudom pontosan, hogy ki vagy mi előtt hajtottam meg a fejem, ahogy írom Jézus jön, de ott az orszaghaz mellett ott adtam magam oda. Egy tőlem sokkal nagyobb erőnek. Emiatt lehetek tovább, emiatt jöhet egy tisztább kör. Emiatt fordul a sors. Emiatt van az onszetetet eddig soha nem érzékelt maximuman.
A sok sok kicsi körbol kijutas után itt egy nagyobb ajtó, egy nagyobb kör elhagyása.
Tényleg nem mi irányítunk.
Korábban azt hittem, hogy majd egy férfi lesz az aki előtt meghajtom a fejem. És öt szolgalom. De ez képtelenség. Nekem mint nőnek egy sokkal magasabb erőt szükséges szolgálni, hogy a férfi át tudja adni magát nekem. A férfi nem tud irányítani az én tisztaságom nélkül.
Ez olyan szép. Neki kell odaadni magát, de tényleg nem nekem, hanem annak aminek én is atadtam magam.
Libabor. Ez milyen szép. De tényleg. Milyen szépen lecsordogalt ez általam ahogy írtam. Eddig ezekről nem tudtam. Most hoztam fel a tudattalanbol.
Nem én iranyitok. Szolgálok egy magasabb erőt. Ami atjon rajtam. Elismertem, elfogadtam a, szüleim útját és választásait. Készen állok befogadni a férfit. Hogy emeljem. Naggyá tegyem. Mikozben ő hajtja meg a fejét. Önző szándékok nélkül Befogadom, miközben végtelenül szeretem magam.
Ez szép. Tényleg szép. Köszönöm, hogy fel ébresztettel univerzum. Hogy van blogom és írok, hogy kitisztult, hogy feljott amit fel tudtam hozni.
Nincs más dolgom mint tisztitani magam tovább. Örömben.
