Még a hatása alatt vagyok. Át se látom, hogy hova vezet, de azt már tényként érzem, hogy napok óta készítve vagyok erre az útra.
Talán tegnap fogalmazódott meg hogy nekem a szeretet szükséges sugározni, a többi megoldodik. Csak engedném szükséges.
Azt is tudjuk hogy érzések mentén gond nélkül utazok előző életbe, hogy ott gyogyitsam a testem, lelkem.
Ma reggel a vonaton körbe vettem magam egy burokkal,es onnan egy introveltalt szakasz jött. Ez a „lecci ne szóljon hozzám senki, fájnak a szavak, legyünk csendbe” minőség. Csak befelé figyeltem, a gondolataimat. Amik az érzések mentén fogalmazodtak meg. Mindig mélyebbre mentem.
Ezek jöttek : azért vagy itt Eszter, hogy a legjobbat kapd. Hogy megértsd, nemes vagy. Hogy ne aludj meg, mindenből a legjobbat érdemled.
Jó ezekkel a gondolatokkal elvan az ember, de sok jelentőségét még nem tulajdonítottam neki. Éreztem, hogy oké, zsigerileg érzem, hogy ez így helyes, nő, de most épp Bpen vagyok és nézelődni jöttem. Haladtam tovább. Orszaghaz. Olyan nemes itt az érzés. A Duna. Eszméletlen energiák. Csak ültem és néztem a lovas szobrot, ami sugározza az erőt. „Olyan kicsi vagyok. Olyan kicsi porszem vagyok a gépezetben. Mennyi kiváló ember járt itt előttem” . Kimondottan figyeltem, hogy ne ítélnek. De, az Csak később tűnt fel, hogy emiatt minden tudott rám hatni úgy ahogy volt. És ráadásul emiatt bennem is egy szolgáló energia indult el. De, az tisztán érezhető volt, hogy nem gyengesegbol szolgáló energia.
Fájt a lábam a cipőben. A testem úgy döntött tovább nem megyek már. Szép a Halász bástya a Pesti oldalról is. És innen mintha nem én irányítottam volna.
Átmenentem, feksetaltam. Labfajas ide vagy oda. Ajándék minden. Mindenki bennem, nem ítélték senkit, de kérlek senki se szóljon hozzám. Úgy nem tudnak, hogy az nekem jó, ( most nagyon extrán kedves minőség esne jól) úgyhogy inkább ne szóljon senki hozzám.
Leulten egy padra. Tudtam, hogy hamarosan elérni a hold a maximumát, és én ott most szeretnék befelé figyelni. Csak ültem és erzemtem. Tudod mit? Azt, hogy alatvaloim vannak.
Ki is ugrottam ebből az erzesbol, hiszen 2022 van, halló: itt élsz Magyarországon, nincs királyság. Újra csak nézegetek, engedem, hogy hasson rám minden. Az emberek akik ott mennek el előttem. Újra jön az érzés, alatvaloim vannak. És jön hozzá, hogy más dolgom nincs mint szeretni. Becsukom a szemem, látom, hogy emberek keresik a jegyemet s ez a világ legtermesztesebb érzése. Csukott szemmel vissza az 2022be. Eszembe jut, hogy az ügyfeleim, úgy írnak levelet : Kedves Eszter. Tiszteletteljes, szeretetteljes. Aztán, hogy tobben kérdeztek már, hogy van e arisztokrata vér bennem. Mert érezhető. (én nem érzem mit sugarzok, én egyet tudtam korábban mikor ezeket mondták, h félek. A legytőlis). Közben egyre egxenesebb lett a gerincem ott a padon. És egyre egyértelműbb, hogy királynő vagyok. Majd vissza a jelenbe. Nem olyan régen egy cigány nő leirta nekem egy lapra : „Eszter Te egy királynő vagy. Olyan férfit érdemelsz aki a, tenyerén hord”.
Nem nagyon lehet tudni ésszel ami itt zajlik. Csak engedem. Nem ítélem meg. Csak figyelem.
A pad amin ültem, a Mátyás templomra nézett. Azt figyeltem. Volt több csoport, egyik idegen vezető olyan hangos volt, hogy nem lehetett meghallani „itt akárki nem mehet férjhez. Korábban itt koronázták”.
Ebből azonnal beugrik a tegnapi nap. Ültem Sopronban a Fő téren. Vártam valakire. Mellém lépett egy idén vezető a mini csoportjával. Pont oda, hogy halljam. Nem figyeltem csak egy részt. „Magyarországon két helyen volt koronázás. Itt Sopronban ebben a templomban ami mellett állunk ( aminek a tövében ültem én is). És a Mátyás templom, bpen.
Itt már mosolyogtam a padon ülve a Mátyás templom mellett. ?❤️. Ennél szebb jeleket és beavato utat nem kaphattam volna. És a hab a tortán, hogy mikor leszallok a vonatról, neglátogatok egy hölgyet, aki elhivott, hogy a kertben felallitott Szűz Anyát nézzem meg. Örömmel. Örömmel hajtok fejet neki és előtte ❤️.
Talán királyné voltam valamikor. Talán rosszalkodtam, vagy csak úgy, de életeken át bantalmazott és magányban elő voltam. Talán nem így volt semmi.
Ami biztos :az én női energia szintemet ez a nap csúcsra járatra. Átélni rezgész szintjén, hogy egy királynő vagyok, akinek egy dolga van, hogy nemes legyen, és befogadja azt amit mások, a férfi ad, az páratlan élmény és maradandó rezgés. Sejt szinten változtak az információk bennem. Felejthetetlen.
Minden vágyam és célom, hogy ezt a rezgés amit most energia szinten létrehoztam a lehető legtovább tartsam, őrizzem, és hívjam elő amikor csak tudom, amikor szükségem van rá.
Áldás van az utamon, a sorsomon. Akkor is ha voltak és talán lesznek nehéz percek. Végtelen hálás, békés és szeretettel teli vagyok.